FC Barcelona

Teljes n�v: F�tbol Club Barcelona

Klubsz�nek: gr�n�tv�r�s-k�k                                

Stadion (befogad�k�pess�ge): Camp Nou (98 000 f�)

C�m: Avda. Ar�stides Maillol, s/n 08028 Barcelona

Telefon, fax: +34/93/496-3600, +34/93/411-2219

Honlap: www.fcbarcelona.com

Nemzetk�zi kupaindul�s: 44
Spanyol bajnoki c�mek: 18 (1929, 1945, 1948, 1949, 1952, 1953, 1959, 1960, 1974, 1985, 1991, 1992, 1993, 1994, 1998, 1999,2005,2006)
Spanyol (Kir�ly-) Kupa-gy�zelmek: 24 ((1910, 1912, 1913, 1920, 1922, 1925, 1926, 1928, 1942, 1951, 1952, 1953, 1957, 1959, 1963, 1968, 1971, 1978, 1981, 1983, 1988, 1990, 1997, 1998)
Spanyol Szuperkupa-gy�zelmek: 6 (1983, 1991, 1992, 1994, 1996, 2005)
BEK (BL)-gy�zelmek: 2 (1992,2006)
BEK-d�nt�s: 3 (1961, 1986, 1994)
KEK-gy�zelmek: 4 (1979, 1982, 1989, 1997)
KEK-d�nt�s: 2 (1969, 1991)
UEFA (VVK)-gy�zelmek: 3 (1959, 1960, 1966)
Eur�pai Szuperkupa-gy�zelmek: 2 (1992, 1997)

Spanyol bajnoks�g:

1928-1929 1944-1945 1947-1948 1948-1949 1951-1952 1952-1953

1958-1959 1959-1960 1973-1974 1984-1985 19901991            1991-1992

1992-1993 1993-1994 1997-1998   1998-1999   2004-2005 2005-2006

Spanyol Kir�ly Kupa:

1909-1910 1911-1912 1912-1913 1919-1920 1921-1922 1924-1925

1925-1926 1927-1928 1941-1942 1950-1951 1951-1952 1952-1953

1956-1957 1958-1959 1962-1963 1967-1968 1970-1971 1977-1978

1980-1981 1982-1983 1987-1988 1989-1990 1996-1997 1997-1998

Spanyol Szuperkupa:

1983-1984  2004-2005                                                
1991-1992  2005-2006
1992-1993
1994-1995
1996-1997

Bajnokok Lig�ja:

1991-1992
2005-2006

Kupagy�ztesek Eur�pa Kup�ja (KEK):

1978-1979
1982-1983
1988-1989
1996-1997

UEFA Kupa:

1957-1958
1959-1960
1965-1966

Eur�pai Szuperkupa:

1992-1993
1997-1998

Az 1800-as �vek v�g�n Hans Gamper �s t�z m�sik rajong� egy ismeretlen sportot j�tszott, melyet „foot-ball”-nak h�vtak. Amikor 1899. november 29-�n Gamper megalap�totta az „Barcelona Football Club”-ot, aligha gondolta, hogy milyen jelent�s esem�nyek fognak ezek ut�n t�rt�nni.

Katal�nia legnehezebb �vei alatt a z�szl� jelk�pezte az emberek szabads�gba vetett hit�t, s ma �ppen ez a z�szl� a szimb�luma a folyamatos k�t�d�snek e nagyon k�l�nleges klub �s szurkol�i k�z�tt.

100 �v alatt a klub �t�lt dics�s�ges, �s tragikus pillanatokat, j� �s rossz id�szakokat, h�sies gy�zelmeket �s megsemmis�t� veres�geket. Azonban mindegyik esem�ny hozz�j�rult ahhoz, hogy kialakuljon a ma ismert, egyed�l�ll� Barcelona.

A Barca h�rnev�t r�szben leny�g�z� statisztik�inak k�sz�nheti, m�sfel�l pedig annak, hogy a legmagasabban rangsorolt csapatok egyike a vil�gon. Az Interkontinent�lis-kupa kiv�tel�vel minden lehets�ges tr�fea a Barca m�zeum�nak vitrinj�ben d�szeleg. E nagyszer� gy�jtem�ny �kk�ve a Wembleyben j�tszott dics�s�ges d�nt�ben elnyert Bajnokok Lig�ja serleg.

Term�szetesen az eur�pai k�zdelmekhez hasonl�an, Spanyolorsz�gban is uralkodik a Barcelona, hiszen nincs m�g egy olyan spanyol csapat, aki versenyezni tudna a 24 elh�d�tott Copa del Rey (Spanyol Kir�ly-kupa) c�mmel.

A spanyol bajnoks�gban - mely hagyom�nyosan az egyik leger�sebb versenysorozatot jelenti a csapatnak - a sz�z�ves centen�riumi �nneps�gek idej�n 16 bajnoki c�met jegyeztek a klubnak, melyb�l hatot a kilencvenes �vekben gy�jt�ttek be. Mostanra eggyel emelkedett ezen tr�fe�k sz�ma.

Kezdetek

Az �zletember, Hans Gamper (1877. november 22-�n sz�letett, Winterhurban) hat�rozta el, hogy ind�t egy focicsapatot Barcelon�ban. 1899. okt�ber 22-�n hirdet�st jelentetett meg a helyi sportmagazinban, melyben j�t�kosokat keresett. Gamper – akit Barcelon�ban Joank�nt ismertek - 1898-ban �zleti �gyek miatt k�lt�z�tt a katal�n f�v�rosba. Mind�ssze egy h�nappal a hirdet�s felad�sa ut�n, 1899. november 29-�n eln�kl�s�vel megtartott�k az egyes�let els� gy�l�s�t Gimnas Soleban. Gamper, Gualteri Wild, Lluis d’Oss�, Bartomeu Terradas, Otto Kunzle, Otto Maier, Enric Ducal, Pere Cabot, Carles Pujol, Josep Llobet, John Parsons �s William Parsons vettek r�szt a t�rt�nelmi �sszej�vetelen. A gy�l�s megalap�totta a klubot, �s az angol Gualteri Wild lett az els� eln�k, aki a vezet�si feladatok mellett, a t�bbi alap�t�hoz hasonl�an, els�sorban j�t�kos volt.

Els� felszerel�s

A j�t�kosok a kezdetekt�l a h�res k�k �s v�r�s sz�neket viselt�k, a mez egyik fele k�k, a m�sik fele v�r�s volt, m�g az ujjr�sz az ellenkez� sz�nben pomp�zott. A nadr�g feh�r volt.

A klub els� c�mere

A kezdetekkor az egyes�let a v�ros c�mer�t viselte, ezzel is mutatva elk�telezetts�g�t a v�ros ir�ny�ba. K�s�bb, 1910-ben a vezet�s�g elhat�rozta, hogy saj�t c�merre van sz�ks�g, ez�rt ki�rt egy versenyt, hogy megtal�lja a legjobb tervet. Ezt egy ismeretlen tag nyerte meg, aki megalkotta a mai forma el�dj�t.

Az els� meccs

A legels� meccs�t a Barca egy angol kiv�ndorl�kb�l �ll� csapat ellen j�tszotta Bonanov�ban (Ma Turo Parkk�nt ismerik). Az angol csapat - melyben val�j�ban n�h�ny Barca j�t�kos is p�ly�ra l�pett - 1-0 ar�nyban gy�z�tt.

Az els� p�ly�k

Az �lland� hazai p�lya ut�ni kutat�s k�zben a csapat a Casanovas Hotel (1900), a la carretera d’Horta (1901) �s az el carrer Muntaner (1905) p�ly�in j�tszott, azt�n j�tt a carrer Ind�stria sporttelep. Ez volt az els� p�lya, mely a klub tulajdon�ban volt. A 6.000 szurkol� befogad�s�ra k�pes l�tes�tm�ny k�t emeletes lel�t�b�l �llt, mely egyed�l�ll� volt a maga idej�ben. A p�ly�t hivatalosan 1909. m�rcius 14-�n nyitott�k meg. Erre az id�re az egyes�let m�r elkezdte a tr�fe�k megszerz�s�t: megnyert�k a Macaya Kup�t 1901-02-ben, valamint a Katal�n Kup�t az 1904-05-�s, valamint a 1908-09-es �vadban. Az �j k�rnyezet hat�s�ra folytatt�k a Katal�n Kup�k begy�jt�s�t (1910, 1911, 1913, 1916, 1919, 1920, 1921, 1922) �s a Spanyol Kupa is �t alkalommal a Barca otthon�ba ker�lt (1910, 1912, 1913, 1920, 1922). E sikeres id�szak alatt �lte �t a klub els� nagy sportb�li �s t�rsadalmi n�veked�s�t.